Gebauer Ernő Emlékévet
hirdet.

Gebauer Ernő olajfestményei, linómetszetei, rajzai, vázlatai ma közgyűjtemények értékes darabjai, valamint magánszemélyek tulajdonában vannak. Vallási témájú freskói és seccói 57, elsősorban pécsi, baranyai és Tolna megyei templomban csodálhatók meg. Világi témájú freskói pécsi közintézmények – többek között a Nagy Lajos Gimnázium, az Apolló filmszínház, továbbá a sajtótájékoztatónak helyet adó étterem, az egykori “Nagycsemege” (ma Replay Café & Restaurant) – falain láthatók.

Nagy Lajos Gimnázium – Pécs

A kettős évforduló apropóján a szervező civilek ez évben több programmal készülnek megemlékezni Gebauer Ernő életéről és munkásságáról. Az emlékévben a Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány és a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter több civil önkéntes segítővel közösen a festőművész műveiből és hagyatékából időszaki kiállítást szervez Pécsett.

Még 2011 őszén egy Gebauer Ernő iránt elkötelezett magánszemély birtokába került a festő hagyatéka. Ez indította el az emlékév ötletét. Az ötletet tett követte, s az önkéntesek; L. Csépányi Katalin, Komlós Attila, Márkus István és Weinreich László gondolataiból elindult a Gebauer Emlékkiállítás szervezése, előkészítése. Az alapot képező és az életrajzi dokumentumokkal gazdag hagyaték, Gebauer pontos és precíz feljegyzéseivel együtt jól körülhatárolja és mutatja a kialakuló kiállítás tematikáját, területeit.

Gebauer Ernő és modellje

Az idei év tavaszára tervezett emlékkiállítás kivitelezésében a pécsi városlakók és gyűjtők segítségét kérik a szervezők, hiszen a hagyaték anyagán kívül számos olajfestmény, egyházi témájú festmény, tájkép, pécsi témájú festmény, portré, linómetszet, exlibris és kisgrafika található pécsi és pécsi kötődésű magánszemélyek tulajdonában, melyeknek egy közös kiállításon történő bemutatását tervezik a szervezők. Az emlékév szervezői kérik azon magánszemélyek jelentkezését, akik birtokolnak bármilyen Gebauer Ernőhöz kötődő tárgyat, alkotást, – és azt szívesen kölcsönzik az emlékkiállítás idejére, hogy jelezzék ezt a szervezők felé (L. Csépányi Katalin, Tf.: +36-30-575-3997, hethatar (@) t-online.hu).

Gebauer Ernő Emlékév a Facebook-on: 

Gebauer Ernő életrajza  >>

 Gebauer Ernő 1882. január 17-én született Hartbergben, Ausztriában osztrák apa és magyar anya gyermekeként. Édesapja, Gebauer Gusztáv erdőmérnök ősei között több kiváló művész volt a festészet és a zene területén. Édesanyja, Siebenlist Mária nagyváradi születésű volt, Szegeden nevelkedett.

Gebauer Ernő még Grazban lett kisiskolás, majd Pécsett tanult. Az érettségi vizsgát a királyi főreáliskolában (a mai Széchenyi Gimnáziumban) tette le 1901-ben. Ezt követően Budapesten tanult, az Országos M. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző növendékeként. A rajztanári képesítés megszerzését követően négy évig a Képzőművészeti Főiskola továbbképző művésznövendéke volt Székely Bertalan tanítványaként. Mint festőnövendék többször vett részt olaszországi tanulmányúton, a mesteriskola befejezését követően is egy évet tartózkodott Itáliában.

Székely Bertalan tanítványának, kompozíciós érzékét igen nagyra értékelte. A mester meglátása végigkísérte Gebauer Ernő egész életét, freskók és seccók sokaságát alkotta: összesen négyezer négyzetméter falfelületet festett meg. Első alkotása a pécsi Xavér templom oltárképe volt, ezt még rajztanárnövendék korában kezdte el.

Pécsre visszatérését követően igen izgalmas feladat várt rá: az Apolló mozi falfestményeit készítette 1911-12-ben. (A másik két később épült pécsi mozi seccói is tőle származnak: 1921-ben a Park mozié, 1936-ban pedig az Uránia mozié.)

1911-től sorra következtek a templomi faliképek: freskók, seccók – a saját összeállítású jegyzéke alapján összesen 57 templomban látni a keze munkáját.

Utolsó templomi faliképe 1961-ben készült Kátolyban, azaz 79 évesen is állványokon, létrán alkotott.

1952-ben festette a pécsi „Nagycsemege” faliképeit, majd 1955-ben a Nagy Lajos Gimnázium diákságának ajándékként az első emeleti háromrészes freskót. Ezt követően készült el a Zrínyi freskó, a pécsi közgazdasági technikumban.

A faliképeken kívül a hagyományos festőművészi alkotások is sorra kerültek ki a keze alól. Több mint ötvenéves munkássága alatt portrék, városképek, tájképek készültek, valamint festett életjelenetet vásári forgatagról, külszíni bányajelenetről, viharról.

Az 1960-ban született Az Apokalipszis lovasai című alkotása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. A Szépművészeti Múzeum az új magyar képtár számára vásárolta meg egy havas pécsi tájképét. A Janus Pannonius Múzeum tulajdonában is van több alkotása.

A grafikai munkássága is szerteágazó volt: tervezett ex libriseket, bélyegeket, könyvborítókat (például bátyja feleségének, Mollináry Gizella írónőnek több könyvéhez), illusztrált pécsi könyveket, egyházi kiadványokat. Az 1925-ös genfi eszperantó világkongresszuson részt vett, az erre az alkalomra általa készített eszperantó képeslapok bejárták az egész világot.

A festészet mellett oktatott is. Bár hivatásos pedagógus nem kívánt lenni, életét mégis végigkísérték a tanítványok: 1919-től működtetett festő- és rajziskolát, s még az ötvenes évek végén is számos pécsi fiatal hozzá járt tanulni. Volt, hogy egyszerre három festőiskolát vitt: a városit, a szabolcsi bányászokét és a vasutas festőiskolát.

Felesége norvég volt. Ingeborg miatta vállalta a nélkülözést: ugyanis Gebauer Ernő nagy szegénységben élt – sokat dolgozott, de kevés pénzért. „A végtelen szerénység jellemezte. Egy ennyire hiúság nélküli emberrel még soha nem találkoztam.” – vallott Gebauer Ernőről halála után a felesége.

Gebauer Ernő élete összeforrt szeretett városával, Péccsel. A város köztiszteletben álló polgára volt: festőművészi munkája, művészetszervező tevékenysége, oktatói munkája mellett kedves és szerény személye tette népszerűvé. Életében csak három egyesületnek volt tagja: a Mecsekért Egyesületnek, az Állatvédő Egyesületnek és a Pécsi Művészkörnek – természet, állatok, művészet töltötte ki az életét.

1962. március 24-én, 80 évesen hunyt el Pécsen.